A kormány a gazdaságpolitika hatékonyságának növelését javasolta a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), illetve az Európai Uniónak küldött alternatív tárgyalási javaslatában, és rögzített néhány pontot is, amelyben nem kíván meghátrálni – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén.

A javaslatban szerepel a gazdaság fehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés, az EU-s projektek finanszírozásának felülvizsgálata, a célzottabb szociális támogatási rendszer, a hatékonyabb áfa- és bérszabályozás a közszférában, illetve a társadalombiztosítási befizetések hatékonyságának a felülvizsgálata – ismertette.

A miniszter leszögezte: a kormány rögzített néhány pontot, amelyben nem kíván meghátrálni. Így nyugdíj-, illetve bércsökkentés, valamint egyes célzott szociális juttatások csökkentése nem jöhet szóba – tette hozzá.

Gyengébb növekedéssel számol az IMF

Nehezen elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi makrogazdasági előrejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést – mondta Varga Mihály. A miniszter kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap valamivel gyengébb, 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, míg a kormány 1,6 százalékos bővülést vár.

Varga Mihály leszögezte ugyanakkor, hogy a kormánynak tartania kell az idei és a jövő évre vonatkozó, 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiánycélt. Mint mondta, jelenleg 300-350 milliárd forintos eltérés van a nemzetközi hitelezőknek és a magyar kormánynak a jövő évi hiányra vonatkozó becslései között.

Kijelentette: az Európai Unió éppen most ősszel vizsgálja felül a túlzottdeficit-eljárásokat. „Nyilvánvalóan nem lehet Magyarország célja, hogy uniós támogatásoktól essen el” – fogalmazott a miniszter.

Kettős mérce az IMF-nél

A hitelmegállapodásoknál a Nemzetközi Valutaalap két fő pont köré csoportosítja követeléseit: az egyik csapásirányt a pénzintézetek védelme és a bankszektor stabilitása jelenti, míg az elvárások másik része a megszorításokra, elsősorban a nyugdíjak, a bérek és a különböző szociális juttatások csökkentésére és az állami beruházások visszavágására vonatkozik – írta meg a Magyar Nemzet. Az IMF által összeállított intézkedéscsomagok nem az adott ország gazdaságának beindítására koncentrálnak, hanem egyfajta konszolidációra törekszenek, ezért az intézkedések valamennyi vizsgált ország esetében csak átmeneti megoldást jelentettek, tartós javulást sehol nem eredményeztek.