Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja - írták a kutatók tanulmányukban.

"Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő" - mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.

Erol Fikrg és kollégái azt is vizsgálják, hogy a magasabb PGLYRP1-fehérjeszintű emberek kevésbé hajlamosak-e a Borrelia burgdorferi okozta fertőzésre, ami segítene megmagyarázni azt, hogy egyes fertőzöttek miért győzik le könnyebben a betegséget.