- közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Közleményükben kiemelték, hogy az ünnepek és az iskolai tanítási szünet idején jellemzően csökken a véradók száma, miközben a betegek ellátása - különösen a rövid ideig tárolható trombocitakészítmények esetében - folyamatos vérkészítményigényt jelent.

A folyamatos vérellátás érdekében rendezik meg a véradó napokat, amelyeken országszerte 20 vérellátó intézet várja majd a segíteni szándékozókat, jellemzően 8 és 14 óra között.

A közlemény szerint a vérrel való felelős és szigorú gazdálkodás kiemelt jelentőségű Magyarországon: a biztonságos vérellátáshoz naponta 1600-1800 véradó szükséges, miközben évente mintegy 380 ezer egység vért (egységenként 450 ml) használnak fel az egészségügyi ellátás során.
A hazai lakosság nyitott a véradásra, de esetlegesen hiányos ismereteik és egyes tévhitek korlátozhatják a konkrét cselekvésre vonatkozó tudatos döntésüket - mutatott rá az OVSZ és a Bristol Myers Squibb (BMS) cég egy friss, országos reprezentatív kutatás alapján.

Közölték: a kérdőíves felmérés eredménye szerint a magyar felnőtt lakosság mintegy fele (46 százaléka) adott már életében vért, háromból egy ember (31 százalék) többször is. A megkérdezettek mintegy fele (48 százalék) a véradás legfontosabb társadalmi értékének az életmentés lehetőségét tartja.

"Ezek az adatok azt mutatják, hogy a véradási hajlandóság Magyarországon alapvetően magas, a lakosság jelentős része érti és morális szempontból is fontosnak tartja azt.A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a konkrét ismeretek terén számos bizonytalanság tapasztalható"
- állapították meg.

Rámutattak: sokan nincsenek tisztában a véradás pontos feltételeivel, gyakoriságával. Csak minden második válaszadó (41 százalék) tudta helyesen, hogy évente 4-5 alkalommal lehet vért adni, és azzal is kevesebb mint a megkérdezettek fele volt tisztában, hogy a levett vért nemcsak sürgősségi helyzetekben és műtétekhez, hanem a krónikus betegségek kezeléséhez és egyes gyógyszerek előállításához is felhasználják.

A részletes ismeretek hiánya és néhány tévhit - így például az, hogy vért csak éhgyomorra lehet adni - gyakran visszatartó tényező a véradásban - írták.

Idézték Nagy Sándort, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettesét, aki az eredményeket úgy összegezte: "a kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy bár a véradás társadalmi elfogadottsága erős, a tudatos döntésekhez szükséges ismeretek megerősítésére továbbra is nagy szükség van".